Honnan jön a pécsi csapvíz, és miért nem mindegy, hogyan fúrunk kutat?
Kevesen gondolnak bele, honnan érkezik a víz, amikor Pécsen megnyitják a csapot. Pedig a válasz a lábunk alatt van: a pécsi ivóvíz nagy része a környék saját vízbázisaiból származik. Ez a kincs azonban sérülékenyebb, mint gondolnánk, mert ami a felszínen történik, az előbb-utóbb a felszín alatti vízben is megjelenhet.
Honnan származik a pécsi ivóvíz?
A pécsi vízszolgáltatás története a Tettye-forrásnál kezdődött: 1892-ben erre épült a város első vízműve. A Mecsek mészkövéből fakadó karsztvíz ma is része az ellátásnak.
A víz legnagyobb részét azonban a pellérdi és a tortyogói vízbázis mélyfúrású kútjai adják. Ha szükséges, a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) is kiegészíti a vízmennyiséget.
Pécs ivóvize tehát nem messziről érkezik, ezért a védelme is helyben dől el.
Miért sérülékeny a felszín alatti víz?
A karsztvíz a mészkő repedéseiben és üregeiben tárolódik. Ezekben a járatokban a víz gyorsan halad, és nem szűrődik át vastag talajrétegeken, így a felszínre jutó szennyeződés jóval hamarabb elérheti a forrást, mint ott, ahol a talaj megszűri a vizet. A tettyei vízbázis ezért a legsérülékenyebb.
A mélyfúrású kutak vizét jobban védik a fölöttük lévő vízzáró, vagyis vizet alig áteresztő rétegek (például az agyag). Ezt a természetes védelmet azonban egy hibásan kialakított kút megkerülheti. A vízbázisok körül ezért védőterületeket jelölnek ki. Ezeken belül új kutat csak szigorú feltételekkel lehet fúrni, a legbelső övezetben pedig egyáltalán nem.
A rosszul fúrt kút: rejtett csatorna a szennyeződésnek
A szakszerűtlenül kialakított kút közvetlen utat nyithat a sekélyebb és a mélyebb vízadó rétegek, vagyis a vizet tároló homokos vagy repedezett rétegek között. A Vízügyi Közlemények 2021-es szakmai áttekintése szerint gyakori hiba, hogy a béléscső, vagyis a furatba engedett cső, egyszerre több vízadó réteget is megnyit. Ilyenkor a sekélyebb, esetleg szennyezett víz a mélyebb rétegekbe juthat.
Ha pedig a béléscső és a furat fala közötti rés nincs lezárva (ennek lezárását hívják palástszigetelésnek), a víz a cső mentén is lefolyhat. Mindkét esetben kimarad a talaj természetes szűrőhatása. Karsztos területen, amilyen a Tettye vízgyűjtője is, ennek a következményei még gyorsabban jelentkezhetnek.
Magyarországon az ivóvíz mintegy 95 százaléka felszín alatti vízből származik. Egy szakszerűtlenül fúrt kút így a tulajdonosán túl mindenkit érinthet, aki ugyanabból a rétegből iszik.
A kérdésnek mennyiségi oldala is van. A Magyar Vízkútfúrók Egyesülete 2021-ben, a szabályok változása előtt, úgy becsülte, hogy az újonnan épülő kutak 90–95 százaléka engedély nélkül készül. A nyilvántartásban nem szereplő kutak vízkivételéről nincs megbízható adat, ez pedig megnehezíti a vízkészletek tervezését.
A kormány 2026 augusztusában elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terve az engedély nélküli vízkivételekkel is foglalkozik, és előirányozza a vízkivételek felmérését és folyamatos nyomon követését.
A jó kút: szabályosan létesített, szakszerűen kivitelezett
A jó kút tervezése azzal kezdődik, hogy megismerjük a rétegeket, amelyeken a fúrás áthalad. Fúrt kutat jogszabály szerint csak az előírt szakirányú képesítéssel rendelkező szakember készíthet, a palástszigetelés és a zárt kútfej pedig alapkövetelmény.
Az engedélyezést 2024-ben egyszerűsítették. A legfeljebb 50 méter mély, az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kúthoz (évi legfeljebb 500 m³ vízhasználattal) kockázatmentes területen sem engedély, sem bejelentés nem kell. Máshol előzetesen be kell jelenteni a kutat. Az 50 méternél mélyebb vagy az első vízzáró réteget elérő kutakra ez a könnyítés nem vonatkozik, ezekhez főszabály szerint vízjogi engedély kell. Hogy egy telek melyik kategóriába esik, azt az országos vízkészletvédelmi térkép mutatja meg.
A 2024 előtt engedély nélkül létesült háztartási kutakat nem kell utólag engedélyeztetni. A mélyebb vagy nem háztartási célú kutak helyzetének rendezéséhez viszont fennmaradási engedélyezési eljárásra lehet szükség. Erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Az engedély ugyanakkor önmagában nem garancia. Egy régi, legálisan használt, de rosszul szigetelt kút is veszélyes lehet, ezért érdemes szakemberrel átnézetni az állapotát. A jól megtervezett és szakszerűen kivitelezett kút a víz tisztaságát és a vízkészletek mennyiségét egyaránt védi.
Miért érdemes most odafigyelni?
Pécs vízbázisai nagy értéket jelentenek, és az egyre aszályosabb nyarak csak növelik a terhelésüket. A vízbázisvédelem ezért nem csak a vízműveken múlik. Minden egyes kútnál eldől, hogy a felszín alatti víz tiszta marad-e.
Ha kutat tervez, vagy szeretné rendezni egy meglévő kút engedélyezését, az AquaLex csapata rendelkezésre áll a tervezéstől az engedélyeztetésig.
