A vízilétesítmények jelentős része évtizedekkel ezelőtt épült, sok esetben engedély nélkül vagy a kiadott engedélytől eltérően. Ez a helyzet önmagában nem jelent azonnali szankciót, de rendezetlenül marad mindaddig, amíg valaki hozzá nem nyúl a kérdéshez — és nem mindegy, hogy ez a tulajdonos kezdeményezésére vagy egy hatósági ellenőrzés nyomán történik.
Mi az a vízjogi fennmaradási engedély?
A vízjogi engedélyek négy, egymásra épülő típusa közül a fennmaradási engedély az, amely visszamenőleg rendezi egy már megépült létesítmény jogi helyzetét. Kiadása akkor szükséges, ha az adott vízilétesítmény jogerős vízjogi létesítési engedély hiányában, vagy az engedélytől eltérően épült meg vagy módosult.
Tartalmában a fennmaradási engedély megegyezik a vízjogi üzemeltetési engedélyével: ugyanúgy kérelmet és engedélyezési tervdokumentációt kell benyújtani, és a hatóság ugyanazokat a szempontokat vizsgálja. A különbség az időrendben van — itt a létesítmény már áll, tehát a dokumentációnak a meglévő állapotot kell felmérnie és bemutatnia, nem egy tervezett állapotot leírnia.
Mely létesítményeket érinti ez a leggyakrabban?
A gyakorlatban leggyakrabban ásott és fúrt kutak, öntözőrendszerek, valamint kisebb vízkivételi művek kerülnek elő. Ezek jellemzően korábban, más szabályozási környezetben épültek, és a tulajdonos sok esetben nem is tudott arról, hogy engedélykötelesek. Előfordul az is, hogy az engedély megvan, de a létesítmény időközben átalakult — mélyítés, bővítés, technológiaváltás nyomán —, és így már eltér attól, amire az engedély szól.
Mi történik, ha a hatóság találja meg?
Az engedély nélküli vízilétesítmény és vízhasználat esetén a hatóság vízgazdálkodási bírságot szabhat ki, és kötelezhet a fennmaradási engedély megszerzésére vagy a létesítmény megszüntetésére. Ilyenkor a rendezés ugyanazt a szakmai munkát igényli, mint önként kezdeményezve — csak a bírsággal és szűkebb határidőkkel együtt.
A bírság jogalapját a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a megállapítás szempontjait pedig a 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet adja. A mérték nem egyetlen fix összeg: a jogsértés jellege, súlya és fennállásának időtartama egyaránt beszámít — vagyis az is számít, mennyi ideje áll fenn a rendezetlen állapot. Ebből következik a gyakorlati tanulság is: minél korábban indul a rendezés, annál kisebb a kockázat.
Hol kezdődik a rendezés?
Nem a tervdokumentációnál, hanem a hatáskör tisztázásánál. A vízügyi hatósági feladatokat jelenleg a területileg illetékes megyei kormányhivatal vízvédelmi és vízgazdálkodási osztálya látja el, egyes kutak esetén viszont a hatáskör a települési önkormányzat jegyzőjéhez tartozhat. A kettő eltérő eljárást és eltérő dokumentációt jelent, tehát egy rossz kiindulóponttal összeállított dokumentáció a hiánypótlásnál derül ki — hónapokkal később.
Az Aqualex Kft. ezért a munkát minden esetben a hatáskör és az illetékesség felmérésével kezdi, és csak ezután áll neki a tervdokumentációnak. Ez az a lépés, amely a leggyakrabban marad ki, és amely a leghosszabb csúszást tudja okozni.
Mit érdemes tenni most?
Ha egy telephelyen vagy gazdaságban van olyan kút, öntözőrendszer vagy vízkivételi mű, amelynek az engedélyezettsége bizonytalan, az első lépés a meglévő dokumentumok átnézése: van-e vízjogi engedély, mire szól, és megfelel-e a tényleges állapotnak. Ez a felmérés önmagában még nem jár hatósági eljárással, viszont megmutatja, hol áll a helyzet — és hogy van-e mit rendezni, mielőtt más teszi fel a kérdést.
