Öntözés

Igen. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint a vízilétesítmények építése és üzemeltetése, valamint a vízhasználat gyakorlása az illetékes vízügyi hatóság engedélye birtokában folytatható. Az öntözővíz kivétele — akár felszíni vízből, akár tározóból, akár kútból történik — ebbe a körbe tartozik. Az Aqualex Kft. először azt tisztázza, hogy az adott vízkivétel milyen engedélytípust igényel, és milyen dokumentáció tartozik hozzá.

Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően megépült vízilétesítményre vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni. A fennmaradási engedély tartalma megegyezik a vízjogi üzemeltetési engedélyével, tehát kérelmet és engedélyezési tervdokumentációt kell benyújtani az illetékes hatósághoz. Az Aqualex Kft. ásott és fúrt kutak fennmaradási és üzemeltetési engedélyezésében teljes körű ügyintézést vállal, a dokumentáció elkészítésétől a hatósági képviseletig.

A vízügyi hatósági feladatokat jelenleg a területileg illetékes megyei kormányhivatal vízvédelmi és vízgazdálkodási osztálya látja el, egyes kutak esetén viszont a hatáskör a települési önkormányzat jegyzőjéhez tartozhat. A kettő eltérő eljárást és eltérő dokumentációt jelent, ezért a hatáskör és az illetékesség tisztázása az eljárás első lépése. Az Aqualex Kft. ezt a felmérést a munka elején elvégzi, még a tervdokumentáció összeállítása előtt.

A kérelemhez engedélyezési tervdokumentációt kell csatolni, amely jellemzően műszaki leírást, tervrajzokat, a vízkivétel mértékére vonatkozó adatokat, valamint tulajdoni és helyrajzi adatokat tartalmaz. A pontos lista az ügytípustól és a vízkivétel módjától függ. Az Aqualex Kft. a konkrét esetre összeállítja a szükséges dokumentumok listáját, elkészíti a tervdokumentációt, és a hiányzó adatok beszerzésében is közreműködik.

Az engedély nélküli vízilétesítmény és vízhasználat esetén a hatóság vízgazdálkodási bírságot szabhat ki, és kötelezhet a fennmaradási engedély megszerzésére vagy a létesítmény megszüntetésére. A helyzet utólag rendezhető, de a rendezés módja és költsége attól függ, mikor és hogyan kezdik el. A bírság jogalapját a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény adja, a megállapítás szempontjait pedig a vízgazdálkodási bírság megállapításáról szóló 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet rendezi: a mérték a jogsértés jellegétől, súlyától és fennállásának időtartamától függ, tehát nem egyetlen, előre kimondható összeg. A gyakorlatban ezért az számít a legtöbbet, hogy a rendezés a tulajdonos kezdeményezésére vagy hatósági ellenőrzés nyomán indul-e.