Figyelem! Az oldal teljeskörű használatához, engedélyezze böngészőjében a Javascript használatát!

Vízgazdálkodás és Környezetvédelmi Tervezés

A vízjogi engedélyhez kötött létesítmények megvalósítását, átépítését, megszüntetését, tevékenységek folytatását, vízimunka elvégzését, vízhasználatot és az eljárások folyamatát a vízgazdálkodásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei szabályozzák. Tehát a vízilétesítmények építése, üzemeltetése, vízgazdálkodási tevékenység az illetékes vízügyi hatóság által kiadott engedély birtokában folytathatók.

A környezethasználat a tevékenység jellegétől függően vagy a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély (környezetvédelmi engedély, környezetvédelmi működési engedély,egységes környezethasználati engedély), szakhatósági állásfoglalás, vagy a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható.

Vízjogi engedélyes Tervek

A vízjogi engedélyek, egymásra épülő elemei:

  • Elvi vízjogi engedély

Elvi vízjogi engedélyt a tervezést megelőzően, akkor érdemes elkészíteni, ha a beruházás megítélése kérdéses, illetve ha tervezés során már a kezdeteknél megelőző engedélyre van szükség.

Fontos tudni, hogy az elvi vízjogi engedély vízi munka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére és vízhasználat gyakorlására nem jogosít.

  • Vízjogi létesítési engedély

Vízjogi létesítési engedély megléte a létesítmény építtetőjének felelőssége, és a vízi munka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításhoz, megszüntetéséhez szükséges.

Kiadásához a területileg illetékes Vízügyi Hatósághoz (jelenleg az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság) kérelmet és az ahhoz tartozó engedélyezési tervdokumentációt kell benyújtani.

  • Vízjogi üzemeltetési engedély

Vízjogi üzemeltetési engedélyre a létesítmény használatba vételéhez, vízhasználat gyakorlásához van szükség. Kiadásának feltétele szintén kérelem és tervdokumentáció megléte, és azok elfogadása.

A kiadást követően a technológiában, vízhasználatban vagy az engedélyes személyében bekövetkező változás esetén az engedély módosítására is szükség van.

  • Vízjogi fennmaradási engedély

Vízjogi fennmaradási engedély kiadása abban az esetben szükséges, ha az adott létesítmény jogerős vízjogi létesítési engedély hiányában vagy attól eltérően épült, módosult.

Tartalma megegyezik a vízjogi üzemeltetési engedélyével.

szolgaltatasok-img-01
!

Környezetvédelmi Hatásvizsgálat és Felülvizsgálat

A hatásvizsgálat eredményeit a környezeti hatástanulmány tartalmazza. A hatósághoz való benyújtást követően történhet meg a környezetvédelmi engedély kiadása a kérelmező részére.

A vizsgálat lényegében a beruházás nélküli állapotot hasonlítja össze azzal az állapottal, amikor az megvalósul. A várható környezeti hatásokat a rendelkezésre álló műszaki tervek alapján számolni, becsülni kell.

Előzetes Vizsgálat

A 314/2005 (XII.25.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek tekintetében a környezethasználó kötelessége a vizsgálat kezdeményezése. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az illetékes Hatóság dönt arról, hogy az adott beruházás esetében szükség van-e környezetvédelmi hatásvizsgálatra.

A vizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeit a rendelet melléklete tartalmazza.

Egységes Környezethasználati Engedélyeztetés (IPPC Engedély)

Az IPPC engedélyt a 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet mellékletében szereplő tevékenységek megkezdését megelőzően kell beszerezni, ehhez előzetesen környezeti felülvizsgálat elvégzése szükséges.

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek folytatásáról éves beszámolót kell benyújtani az illetékes hatósági feladatokat ellátó szervhez .

Környezetvédelmi Program

A települési önkormányzatok környezetvédelmi feladata a települési környezetvédelmi program összeállítása, ezt a kötelezettséget a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.

Egy környezetvédelmi Program elkészítésének célja elsősorban az adott környezetminőség rövid, közép és hosszú távú javítása, valamint a tervezett célállapot eléréséhez szükséges eszközök feltárása és megteremtése.

Települési Szennyvízkezelési Program

A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet értelmében Települési Szennyvízkezelési Program készítése szükséges, melynek célja olyan alapozó, döntés előkészítő anyag összeállítása, amely az adottságok, igények feltárásával és a lehetőségek teljes körű (műszaki, gazdasági) mérlegelésével javaslatot tesz a megoldás lehetséges módjaira ismertetve azok előnyeit, hátrányait.

Vállaljuk a Program komplex összeállítását, a területi adottságok felmérésétől a komplett program összeállításáig.

Kárelhárítási és Vízkárelhárítási Tervek

A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26) Korm. rendelet mellékletében szereplő jelentős környezethasználatot folytató gazdasági társaságoknak és azoknak, akit arra a hatóság kötelezett üzemi kárelhárítási tervet kell készítenie.

A kárelhárítási terv tartalmazza a lehetséges környezeti káresemények és haváriák bekövetkezése esetén alkalmazandó intézkedési programot, az elhárítás hatékony és gyors megkezdését, illetve levezetését elősegítő tervet.

Terjedés Modellezés

Légszennyező hatás esetén a kibocsátás hatásterületét, illetve hatásait a mért, illetve számított emisszió paraméterek ismeretében terjedési (transzport) modellel (az erre alkalmas szoftver használatával) határozzuk meg és vetjük össze a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékekkel.

A légszennyező források típusai:

Pontforrás (kémény, kürtő);

Felületi forrás (pl. épület nyitott ablakai, meddőhányók);

Vonalforrás (pl. utak, kültéri szállítószalagok);

Levegőszennyező transzportmodellezésre szükséges:

  • Hatásvizsgálat esetén - Új létesítmények várható hatásainak értékelése
  • IPPC engedély megszerzése, megújítása esetén;
  • Kapacitásbővítés esetén – A várható hatások értékelése;
  • Pontforrások létesítésének vagy üzemeltetésének engedélyeztetéséhez;
  • Védelmi övezetek kijelölése; és Hatásterület lehatárolása esetén
  • Levegőtisztaság-védelmi alapállapot meghatározása a rendelkezésre álló adott területekre vonatkozó mérési adatok alkalmazásával

Megvalósíthatósági Tanulmány

A megvalósíthatósági tanulmány egy beruházás vagy technológia környezeti szempontú összehasonlító elemzése.

A megvalósíthatósági tanulmány, megvalósítási terv a projektterv részletes kibontását tartalmazza, annak szakmai háttereként, indoklásaként szolgál.

Vissza